Babás-szerkövek -Zsongorkő - Pálos kolostor

Kirándultunk egyet a megszokott útvonalon. A várt melegedés helyett folyamatosan hűlt le az idő, a hegy csúcsa felhőbe burkolódzott, a csontig hatoló nyirkos hideg sokat elvett a kirándulás öröméből.

Gesztenyepusztulás - Zengővárkony

Az ország egykor legszebb gesztenyésében jártam ma. Sajnos teljesen véletelenül vetődtem Zengővárkonyra így nem készültem fel a nagy fák koordinátáival. Bíztam a helyiek segítségében, akik a Rockenbauer Pál sírja mellett fekvő gesztenyéshez kalauzoltak. Nagy fák akadtak itt, is, de messze nem akkorák, mint amit vártam. Sorra kérdeztem a számos gesztenyét szedő helybélit, hogy merre vannak az igazi öreg fák. Mind azt mondták, itt voltak, de kivágták őket, így az ötödik megkérdezett után már kénytelen voltam elhinni. Persze otthon kiderült, hogy kilométerekre voltam a keresett helytől. Rockenbauer Pál szegény elszomorodna ha látná mi lett kedvenc erdejével:

A kéregrák hatalmas pusztítást végzett, halott fák tömkelege meredezik az ég felé:

A kéregrák néhány évtizede jelent meg a kontinensen, a kórokozó egy ázsiából behurcolt mikroszkópikus gombafaj. Már vagy egy évtizede ismert az ellene való védekezés, amely a a kórokozó csökkent virulenciájú törzseinek elterjesztésén alapszik. Ez nem más mint egyfajta védőoltás legyengített kórokozókkal, mely védettséget ad a fáknak a virulensebb törzsekkel szemben. Ezzel a már megbetegedett egyedek is kezelhetők és gyógyíthatók lennének. Itt olvasható egy cikk a kezelésről: >>>> Szerintem egy többszáz éves fa igenis műemlék, védeni kellene, és áldozni rá. Csak remélem hogy a Zengővárkonyi nagy fák nem úgy néznek ki mint ezek a szerencsétlen mementók a képeken. Talán jobb is hogy lemaradtam róluk.

Fák, halál, egy esküvő és még fák

Ennek az útnak volt egy szürreális pillanata, és bár az utolsó nap történt meg velünk, mégis ezzel kezdeném. Keszthelyen történt, a kastély előtt. A bejárat elé kanyarodva feltűnt, hogy egy öregúr pihen az egyik padon, de furcsamód egy hölgy tapogatja a pulzusát, és a kastély személyzete is körülállja. Az öreg arca nyugodt volt, és békés. Lepihent egy padra a gyönyörű őszi fényben és meghalt. Bennem fura érzések keringtek, annyira békés és szép módja volt az elmúlásnak, hogy nem tudott megrázni, inkább csak rácsodálkoztam. Gabót viszont feldúlta a dolog, így gyorsan továbbmentünk és befordultunk a kastély sarkánál. Ekkor szembetaláltuk magunkat a tökéletes kontraszttal, hiszen alig pár méterre az előző helytől, a terebélyes Ginko fa alatt egy menyasszony és vőlegény fotózkodott. Fura élmény volt a születés és elmúlás ilyen természetes egymás mellett létezése. Aztán persze igazi uticélunkat, a park öreg tölgyét is felkerestük.

6 méteres kerületbe foglalt tömör erő :


Visszatérve az eredeti kronológiához, első állomásunk Iharosberény volt. Az Inkey család egykori kastélya ma iskola. A kastélyparkban mesebeli csodák rejtőznek. Nekem annyira valószerütlenek ezek a bébi-mammutfenyők, mindtha egy fantasybe csöppentem volna:

A legnagyobb hazai mammut, 7,1 méter kerülettel:

És a kistestvére 6,6 méterrel:

Ismét egy mesefa, ez egy 530 cm kerületű Himalájai cédrus:

Ez pedig egy 550-es tulipánfa, és egy 470-es vadgesztenye.

Ezek a fák fajukban a legnagyobbak Magyarországon. Iharosberényről még annyit illik tudni hogy szelidgesztenye nagyhatalom. Az iharosi kertekben hemzsegnek az öreg gesztenyefák, de a kerítések visszariasztottak, így nem sikerült egyet sem közelről megnéznem :)

A szép időben fellelkesülve indultunk tovább a szentgyörgyvári öreg szelídgesztenyéhez. Sajnos nem lett felhőtlen az örömünk. A sokszáz éves mesefa haldoklik, az öreg fa elszáradt, az oldalsarj ami él még, de egyik felét annak is lefűrészelték már. Siessen aki még látni akarja:

Fűrészlábú óriás

Ma kirándultunk a Tubesre.
Elsőnek egy szép Nyerges Szöcske állt modellt:

Aztán egy rendkívül figyelemreméltó állattal találkoztunk. Ő a fűrészlábú szöcske:

És nemcsak azért különleges, mert ilyen bájosan ostoba arcot tud vágni közelről:

Hanem a mérete miatt is. Ő a legnagyobb európai rovar. Egész európában ritka faj. Ragadozó, főleg kisebb sáskákkal táplálkozik. Zsákmányát lassú, imbolygó mozgással cserkészi be, és tüskés elülső lábaival, majd éles rágóival ragadja meg. Érdekessége, hogy szűznemzéssel szaporodik. Csak nőstényei ismeretesek, petéit megtermékenyítés nélkül rakja le.Védett állat, eszmei értéke 50 000 Ft. Nem láttam még hozzá fogható jelenséget hazai rovarban, lenyűgöző jószág:

Találkoztunk még egy kedves állattal is. Ő a lábatlan ( vagy törékeny - ahogy tetszik) gyík. Első pillantásra sokan kígyónak hiszik. Nála jámborabb gyík nemigen létezik, nyugodtan fel lehet venni, érdekes hogy mennyire merev, tényleg törékenynek tűnik.

Makró

Ma teszteltem mi lehet a makróképesség határa. Nagyjából ez:

Fotoblog

.
Amíg tart a lelkesedésem az új gép iránt, addig fotobloggá alakul ez az oldal :)

A tegnapi termésből kettő:

Csalán levélbogár:

Ezt a lepkét nehéz volt beazonosítani, de azért sikerült, ő a Közönséges bíbormoly:

Sajnos a madarak összeesküdtek ellenem, egy darabot nem sikerült lefényképeznem.

És az első csalódás. Kipróbáltam a full telét. ISO 800-tól eltűnnek a részletek, iszonyú mosott, rossz minőségű lesz a kép. El kell felejteni a borús időben erdőben fényképezést úgy látom :(

Szegény mókus, nincs szőre, csak pacákból áll:

Szép új világ

Hosszas vacilálás után vettem a kis olympos után egy kicsit komolyabb gépet, egy Fuji Finepix S8000Fd, ultrazoomos kis masinát. Leginkább az ára volt meggyőző, 46900 Ft, és kb. ugyanazt nyújtja mint a kétszer drágábbak. Az első képek sokkal jobbak lettek mint amit vártam, bár csak a makróképességet volt időm kipróbálni. Íme néhány az elsők közül (Leméretezett képek):

Nagyfoltú szemeslepke:

Atalanta lepke:

Közönséges boglárkalepke (Kivágott kép, nincs leméretezve):

Imádkozó sáska ráront a répalepkére:

És már falja is:

Egy perc múlva már csak a potroh van vissza. Ez a kép vágott, és nincs leméretezve, engem meglepett hogy mennyire éles, zajmentes képet produkált a fuji, érdemes kinagyítani a sáska fejét:

Nagyon örülök az új gépnek :)

Melegmányi völgy

Augusztus 20-án kirándultunk egy jót a Melegmányi völgybe. A csapat:

A legszebb rész: a mésztufalépcsőkön csobog lefelé a patak.

Egy szép vízesés.

Szusszanás félúton.

És a végén a jól megérdemelt pihenő. Készülnek a nyársak.

Gyűrűfű

Ma Abaligetre kirándultunk, majd hazafelé ha már útbaesett megnéztük Gyűrűfűt, ahová már rég el szerettünk volna jutni.

A táj szép, emlékeztet Szabásra ( Csebénytől 5 km, dombtetőn földúttal ellátott párházas kis falu), ahol a gyerekkori nyaraimat töltöttem, ezért jól esett körbejárni, nosztalgiáztam.

A lányok már kevésbé :)

A harmincvalahány fokban az a pár kilométer kicsit hisztissé tette őket, így a tanösvény elején lecsücsültek. Én megígértem nekik hogy 10 perc és jövök, így a 2-3 km-t futva nyomtam le :)
Megérte, mert az ösvény végén egy 250 éves Bükkfa várt, a tanösvény táblája szerint 5,1 m kerülettel, de én akárhogy mértem nálam pontosan 530 cm-t mutatott a szalag.

Az mondjuk jellemző rám, hogy feleslegesen futottam annyit, mert a tanösvény egy hurkot ír le, és visszatér a kiindulási pontra. A fa kb. 200-m re volt attól a ponttól ahol a lányokat hagytam :)
Jó nap volt, minden porcikám érzem.

20080713 - Mammutfenyő

Tudom hülye vagyok, de nekem a balatoni nyaralás legérdekesebb pillanata volt a Zalacsányi mammutfenyő " felfedezése".

Hazafelé még tettünk egy kitérőt a 700 éves Szőkedencsi hárshoz, mely magyarország legnagyobb hársfája. A 7-es főút mellett található, ha a balaton felé megyünk, és elhagyjuk a szőkedencsi leágazót akkor kb 1 km a leágazás jobbra a temetőhöz. Itt áll ez a fantasztikus fa, mindenképpen érdemes megnézni. Sajnos képet nem tudok feltenni, mert mindegyiken rajta van Gabó is, és persze mindegyikbe belepislogott :)

Itt talál róla képeket aki szeretne.