2010. január 24., vasárnap

Lad és Hedrehely között


A mai túra a Ladtól északnyugatra elterülő fás legelők maradványait célozta meg, nagyjából félútig Hedrehely felé. A Zselic minden szépsége egyesült ezen a területen, nyugalmas dombok között vitt az utam. Meglepetésre az egyik dombháton - kilométerekre a legközelebbi aszfaltos úttól, vagy településtől - egy szép kápolnába botlottam. A térképen fel sem tűnt a magasból:

A közelében, egy domboldalon 480-as tölgy áll. A valós méreténél jóval nagyobbat mutató, érett formájú fa:

Ezen a területen a legelőerdők gyertyános-tölgyesek voltak, de csak egy 342-es gyertyán ami említésre méltó (46.169597,17.661359). A visszaúton a faluhoz közelebb eső terület már érdekesebb volt. Itt is a tölgyes-gyertyános elegy dominál, de belekeveredett néhány közel 400-as bükk, és gyenge háromszázas juhar is. A legszívfájdítóbb pillanat egy tarvágott dombtetőn fogadott, ahol több négyszázas tönk között egy nagyon vén tölgy csonkja áll. A fa beteg lehetett, hatalmas odút fogott körbe az 5-10 cm vastagságú palástszerű kéreg. Méretet nem mértem, de jóval 5 méter feletti volt életében. Remek területtel határos, sok 400-as tölgy, öreg juhar, bükk, gyertyán alkotja, komoly fát viszont nem találtam. Sok a vad, hol 50-es szarvascsorda ugrott fel előttem, és menekült nagy dobogással, hol dámok riadtak meg. A fejem fölött fekete harkály kopogott, és apró madárzsákmánnyal a karma között repülő karvalyhoz is volt szerencsém. A legnagyobb tölgy 490-es:

Hazafelé beköszöntem a ladi kastélypark tölgyikreinek:

A mai útvonalam:


1 megjegyzés:

Hédi írta...

Jaj, azok a szép zselici dombok! Jó kis túra volt.