Új királyt avattunk: Magyarország legnagyobb fája

Csejtei Péter természetfotós talált egy gigantikus nyárfát, Szombathelyi Gergely és Fekete Adrien pedig vette a fáradtságot, és utánajárt. A hírt megosztva nem kis felbolydulást okoztak a favadászok, de a természetbúvárok és fotósok körében is. Ennek köszönhetően kisebb konvoj indult Pósfai György nyomába, hogy szemtanúja legyen a szombati hitelesítő mérésnek. Gyuri a szalaggal. A kerület kereken 12 m, ezzel mától kezdve hivatalosan is ebben a gemenci nyárban tisztelhetjük Magyarország legnagyobb fáját:

 Alaposan dokumentált mérés:

Péter kénytelen elfogadni, hogy megtalálóként ő a nap sztárja:



A csapat nagyobbik fele:



Nagy fáknál a kötelező átkaroló művelet is sorra kerül. 9-10 résztvevő nélkül neki se álljunk:



Gyuri lenn, Laci fenn:



Ez az új planking. Fotózkodj kézenállásban nagy fa mellett!:




Gergő és Adrienn nem csak közvetítőként tündökölt, de ha már arra jártak találtak néhány szintén lenyűgöző fát. A legnagyobb ez a 9 méter feletti nyár.



A bárka vendégház és a szelíd dolmányos varjú:



A vendégház és Barkuti Balázs jóvoltából csónakokba szálhattunk, és átkeltünk a Koppány szigetre:

Ahol ezt a masszív, 750-es fekete nyárt kerestük fel:



A mai nappal leköszönt a Gemenc listavezető fája. A Marica-foki nyár pár centi híján 10 m kerületű:

Őszi füzértekercs

Gombamánia - Fűzfa géva (sárga gévagomba)

Ma sikerült ráakadnom pár tíz kilónyi gévára. Rántva tényleg olyan mint a csirkemell:

Pöfetegbőség

Egy hét, tizenöt óriás pöfeteg. A legjobb nap terítéke:

Gombamánia

Néhány éve fakeresés közben találtam egy kis akácost öreg óriás pöfetegekkel, amit jól megjegyeztem magamnak. Két következő évben is voltam ott, de mindig lemaradtam, csak megbarnult példányokba futottam bele. Idén végre rám mosolygott a szerencse, isteni finom rántva, ez az egyetlen gomba amit még a lányom is hajlandó megenni:

Fegyverzet:

Ibolyás nőszőfű

A nyár vége egyúttal a nőszőfű szezon végét is jelenti. Ennél a szépséges virágnál nem is kívánhattam volna különb lezárást:

Végre fák

Osztopán. Két-három év és felér a listára ez az 580-590 közötti platán, amelyet lehetetlen nem észrevenni ha átszeljük a falut:

Hosszú ideje hűtlen voltam a fáimhoz, idén eddig egyetlen új sem került fel a listámra. Tavaly Drávaszentestől Vejtiig sikerült bejárnom kerékpárral a Dráva árteret, ma onnan folytattam, és eljutottam Tésenfa határáig, ahol a Pécsi-víz befolyása állta utamat. Kicsit  szerencsétlen időpont az augusztus egy ilyen útra, az ártéri erdők kutató szemnek áthatolhatatlan dzsungelek, a 36 fokos hőség is kihívás, de nem várok, hajtanak az elvonási tünetek. Több holtág is van erre, ezek partjait fésülöm át, de mindegyik csalódás. Az állatvilág viszont eszméletlen. Réti sas köröz szokatlanul alacsonyan a földeken dolgozó traktor felett (mi a fenét remélhet tőle?), menyét ugrik át előttem, aranysakál trappol az úton süket fülekkel, szinte ráhajtok a biciklivel mire észbe kap és megugrik. Lepkét fotóznék, de itt az őzek is süketek, így makróobjektívvel lőtt őzportré lesz belőle:

A Magyar színjátszólepke endemikus fajunk, a Duna déli szakaszán és  a Dráva árterein fordul elő:

Majláthpusztán az év első fái is összejönnek. Minden érzéket (a hatodikat is) bevetek, amikor potenciális célpontnak nyilvánítok egy az ártéri erdő szintje fölé kandikáló száradó ágvéget. Két fekete nyár is rejtőzik ott, a viszonyokról annyit, hogy 15-m re állnak egymástól, de egyiktől nem látni el a másikig. Amelyik becsalt a bozótba, 610-es:

Ha nincs a nyurga testvére, akkor nem kerül elő ez a remek 790-es:

Norden és Tallós Nőszőfű

A nagy meleg miatt a nőszőfüvek egy része besül, a virágok pillanatok alatt beszáradnak. Nagyon nehéz volt olyat találni, ami egyáltalán fotózható. Norden nőszőfű:

Kapitális Tallós nőszőfű, sajnos szintén összesülve. Egyetlen apró virágot találtam rajta ami még fotózható volt:

Csőrös és Széleslevelű nőszőfű

Csőrös nőszőfű:

Széleslevelű nőszőfű:

Mocsári Nőszőfű, Csőrös nőszőfű, Bíbor Sallangvirág

A Dráva-síkon még tartják magukat a  mocsári nőszőfüvek,  mellettük egy elvirágzott hússzínű ujjaskosbor: 

Csőrös nőszőfű a Mecsekből:

A Villányi-hegységben az egzotikus szépségű bíbor sallangvirágok pompáznak:

Kislevelű nőszőfű és Vitézvirágok

Megjött a kánikula, és a tavaszi kosborok lassan átadják helyüket a nyár orchideáinak, a nőszőfüveknek. Már virágzik az aprócska kislevelű nőszőfű:

Egy kései szarvasbangó utolsó virága:

A vitézvirágok még csak nyiladoznak: