2016. május 22., vasárnap

Gérbics, Madársisak, Madárfészkek

Sok a gérbics idén, de kevés a szép, a legtöbbet eláztatta a sok csapadék, a virágok bebarnultak. Egy üdítő kivétel:



A fehér madársisak gyakori kis orchidea, ez miatt minden évben háttérbe szorítom a jobb fajok miatt, és mire észbe kapok elvirágzik. Idén is majdnem így jártam, a szokott helyen már lenyíltak, csak az erdő mélyén akad még fotózható:


Madárfészek kosborból rengeteg van idén. Egy óriás, nem láttam még ekkorát, volt vagy 40 cm, akkora mint egy bíboros kosbor:


Tavalyi kórók, és egy idei virág:


Egy kis csoport:

2016. május 18., szerda

Nyugaton a helyzet

Nyílnak a széleslevelű ujjaskosborok:



A pár szál hazai lappföldi ujjaskosbor is nyiladozik:


A nyugati határ boldogabbik felén légybangó:

Légy és pókbangó hibrid:

Poszméh bangó:

És  - a bakancslistám egyik eleme kihúzva - Papucskosbor:

2016. május 16., hétfő

Családi kirándulás - Jeli, Keszthely, Pápa

Mindenféle szépségek Jeliből:
A keszthelyi nagy gingko:
Pápai Platán Pannával:

Virágkereső túra - Horvátország 2.

Harmadnap a Peljesac félszigeten indultunk el. Délelőtt elhagyottabb mellékutak mentén keresgéltünk, szinte az összes faj előkerült ami előző nap, plusz meglettek az első spegodes-szerű bangók, az O. incubacea-k:


Miután a délelőtt viszonylag jó időben telt, és mi elindultunk a hegyekbe, megérkezett a szokásos eső is. Köves ösvényeken haladtunk a hegygerincen. Pazar helyeken jártunk:



A tetőn aztán előkerültek elvirágzóban lévő, szanaszét ázott O. quadripunctatak,  A. antropophorak,  és az első O. pauciflorák is:


A nap végére eltévedtünk a hegyi ösvényeken, kisebb kalandok árán ( viszont ennek köszönhetően láttunk egy pár császármadarat)  visszataláltunk az aszfaltos útra, ahol majdnem elkapott minket egy sziklaomlás, de a lezúduló kövek szerencsére megmaradtak az út másik sávjában :)

Másnap reggel elindultunk hazafelé, út közben még megcsodáltuk a Neretva deltájának lélegzetelállító panorámáját. A citrusültetvények illata a hegyen is erős volt:

Biokovo nemzeti park, felfelé az 1768 m magas Sveti Juréra:



Elfagytak a bükkök, a fagyott lomb barnája őszire színezte a tájat:


A csúcson köd és hó:


Lefelé jövet egy kis harangvirágfotózás werk:


Irány Bosznia, és végre igazi mediterrán bangókra akadtunk. O. bertoloni:


A hegyek közelébe érve egy lélegzetelállító ligeterdő az út mellett, bodzaszagú ujjaskosborok ezreivel:


Ritka színváltozat:


Emlékezetes út volt, mely az idő és az új fajok tekintetében nem kényeztetett el minket, de változatos és különleges élőhelyeken jártunk, minden percét élveztem.