Őszi séta - és végre egy új fa :)

Ma Győző barátom kalauzolt kicsit körbe a birodalmában, jól ismeri a Boronka vidékét, így egy szép őszi kirándulást tettünk a környéken. Az első megálló egy erdő-mélyi 427-es szil (N 46°28.289' , E 017°27.272'):

Libickozmai képes fa:

Legenda:

Környezettudatos szerelemlakat:

Árukapcsolás, mert a telhetetlen fotósnak nem elég az őszi füzértekercs:

Eredmény:

Pazar 421-es gyertyán Somogyfajsz mellől, de mint kiderült már fenn van a listán:

Az erdőben bóklászás profán értelme. A végére megtelt a 20 literes vödör:

Patkó Bandi fája a tűz után

A tűzeset után így fest a nevezetes fa. A törzs meglepően ép, a külső palást sértetlen, a tűz önmagában nem tett végzetes kárt.:

A levágott ágak is szinte sértetlenek, épek. Égésnyom sehol:

Ki lehet nagyítani és megszámolni az évgyűrűket (én kb. 170-et számoltam):

A fától 10m-re a figyelmeztetés:

Első kérdés, hogy miért is volt szükséges ekkora méretű csonkolás. A hivatalos indoklás szerint azért, mert statikailag meggyengült, veszélyessé vált a fa, és félő volt, hogy esetleg az útra dől. Személy szerint nem értek egyet ezzel, de nincs értelme vitatkozni, érthető ha a hatóság nem akar egy csepp kockázatot sem vállalni.



A második kérdés, hogy miként keletkezett a tűz. A tűz a törzs belsejében keletkezett, nincs a fa körül égésnyom, gyakorlatilag csak a fa odva égett ki. Az üreget a tűzoltók bontották ki (innen szerkesztettem az eredeti tartalmat, mert meglett a bizonyíték), és a törmelékből illetve a fa közeléből is előkerült egy-egy mécses, így emberi gondatlanság miatt pusztult el a kevés 7m feletti tölgyünk egyike.

Ágneslaki dendromán találkozó

Szokás szerint elnagyolt beszámoló az ágneslaki dendromán találkozóról. A szállásunkról egy képet se lőttem (ez csak itthon esett le), a legszebb duglászokhoz meg a gépem nem vittem, így megint csak néhány hangulatkép Elbi és Gyuri teljesebb összeállításai elé:

Toronymagas ágneslaki kőris:

Ebben az első ránézésre nem túl impozáns törzsben az ország legmagasabb fáját tisztelhetjük:

Gyékényesi kitérő:

Hat méter feletti gesztenye Zákányfaluból:

Surdi vizit:

Csurgónagymartoni erdő:

Borsfai hangulatok:

Csoportképek:

Nagybakónaki szurdok:

Fiatalság, bolondság:

Szicíliai fák

Sajnos a híres-neves gesztenyék kimaradtak, de volt ami kárpótolt. A templomok völgyének 5m feletti olajfája:

A nebrodi erdőségeiben pazar bükkök is élnek. Ez a példány 640-es:

És a csúcs, közel 11m-es kerületű hegyi juhar:

Év végi fázás

Gyuri és Elbi társaságában mentünk egy kisebb fás kört Lad környékén. A ladi hatszázas most 637-es:


Egy szép cser Somogyhatvan közelében:

Tölgy Lad közelében: Luxusmagasles: Lőirány:

Rekorder galagonya:

Darvak

Dendromán elhajlás. Gyuri vendégszeretetét és kalauzolását élvezve darvakat és egyéb alföldi csodákat kergettünk a hétvégén. A deszki tölgynél:

Nagyon hiányzott egy tele. Réti fülesbagoly, már ha elhiszi valaki:

Első kuvikom bizonyító fotója:

És azok a csodálatos darvak. Már az első nap sokat láttunk, de a katarzis a másodikra maradt. Sok ezer vett körül minket, legeltek, repültek, krúgattak, lenyűgöztek.

Elbi részletes és jól fotodokumentált beszámolója itt és emitt.

Kálmáncsai cserek - 7 év után

2009-ben jártam egy remek kálmáncsai erdőrészletben, ahol sok 400-as cser nőtt. Abban a reményben kerestem fel újra, hogy néhány belenőtt a listába. Úgy látszik a csereknél 500 körül van egy bűvös határ, kidőltek, félbeszakadtak a listavárományosok, így meg kellett elégednem a már akkor is listás egyetlen fával. Most 524-es, 18 cm-t gyarapodott 7 év alatt. Alig 2.5cm az éves gyarapodás:

Fák

A hét végén dendromán találkozót tartottunk Szigetvár központtal. Szervezőként nem nagyon jutott időm fotózásra, csak a túra két fénypontjánál kattintgattam párat. A révfalusi 1080 cm kerületű nyár:
A lajosházai tölgy:

Elbi részletesebb beszámolója itt és itt olvasható.