2008. december 31., szerda

Szigetvár várpark - Fekete nyár


A suszternek a cipője lyukas, a dendromán meg a legközelebbi fát nem méri le talán soha. Ez a hagyomány talán az új évben is folytatódott volna, ha a jó feleség ki nem vezényli a családot az év utolsó napján a friss levegőre. Irány tehát a vár körüli park, a csónakázó tó jege még nem tart, így már mérhetjük is az öreg nyárfát a vár északkeleti bástyájánál. Csomoros fekete nyár, számomra szokatlan módon a fa tövénél a legkisebb kerülettel. Nem tudom ki hogy van vele, de egy 400-as bükk nekem nagyobb élmény mint egy ekkora nyár.

660 cm a legkisebb kerület, mellmagasságban 750 környéke:



Oyan gazdagok vagyunk hogy nem kell szigetelnünk a fűtéscsöveket. Minek is az. Ha ez azért van hogy az átfagyott sétáló átmelegítse magát akkor persze köszönjük :)

2008. december 28., vasárnap

Sumony - Fás legelő


Elgazosodott fás legelő, szép 400-as tölgyekkel. Látszik hogy közel a sumonyi tórendszer - a madarászok egyik szent helye hazánkban - a fákon itt is odúk kihelyezve.

Ez itt a legszebb tölgy:

Az elmaradhatatlan fenyőrigók:

Szép a sárga fagyöngy:

Bámészkodók:

2008. december 20., szombat

LAD - kastélypark


Ma Adorjánpusztára indultam tölgynézőbe, aztán szokás szerint máshol kötöttem ki. Az adorjánpusztai legelő közvetlenül az út mellett terül el, de sajnos magánterület, kerítéssel körülkerítve. Csak néhány 400-as tölgyet láttam rajta, ki sem szálltam az autóból. Patosfa felé vettem az irányt, ahol egy ismerős szerint egy nagy mocsári tölgy található. Patosfán van egy kis park, régi kastélykert lehetett, tölgy is akad, de a méretestől messze van. Hogy mégse menjek haza élmény nélkül továbbmentem Ladra, ahol még nem jártam, de tudtam hogy a kastélyparkban szép fák vannak.

A kastély várakozáson felül szép volt, tökéletesen kihalt, egy teremtett lélekkel nem találkoztam a környékén se. A fákon mókusok, énekesemadarak tömkelege, az őszapóktól a megyvágóig minden.


Meglepett a park, mert méretes tölgyekre emlékeztem, de igazán nagyot nem láttam. Viszont a bükkök gyönyörűek. Alacsonyan elágazók, szétterűlők.

Ha megkerüljük a kastélyt egy kis rétre érünk. Egy szép bükk, és egy tölgy uralja.

És a végére maradt a legérdekesebb rész. Továbbmentem le a réten, és át a kis erdősávon. A szemközti dombon talán a kastélyhoz tartozó majorság lehetett régen, most terménytároló silókat és akkora tölgyeket láttam, hogy ihaj.... Sajnos az időm elfogyott, így legközelebbre maradnak.

2008. december 11., csütörtök

Görcsönyi tölgyes


Ez az elcserjésedett, elgazosodott fás legelő lehetne az egyik legszebb tölgyesünk, ha nem lenne teljesen magára hagyva. Rengeteg fa van a viszonylag kis területen, ennyi nagy tölgyet egy helyen én még nem is láttam. Nem nagyon öregek, négyszázasnál nagyobbat nem sikerült lelnem. A méteres gaz, a sár, és a tüskés bozót miatt csak a rét felét sikerült bejárnom, de a távolban mintha egy-két nagyobb fa is lett volna. Mindenképpen újabb út kell hogy kiderüljön, szigorúan csontszáraz időben, és olyan ruhában amiért nem kár.

Ott a távolban nagyobb tölgyeket sejtek:

2008. december 8., hétfő

Diósviszlói tölgyek


Valódi jól funkcionáló juhlegelő. Szép 3-400 as tölgyek állnak laza együttesekben, a fagyöngyöt rigóhad csipegeti. Mire leállítom a gépet, már megriadnak a karvalytól ami közéjük vág. A juhász kutyái meglepnek a visszaúton, amíg érkezik a segítség jó szolgálatot tesz a fotósállvány :)
Hívogató rét:

A bal oldali egy 515-ös:

Az 535-ös rangidős:

A madarászok odúkat telepítettek a fákra, jöhetnek a bankák és a szalakóták:

Birkaparadicsom:

2008. november 22., szombat

Cserma alja


Cserma alja egy hagyásfákkal, illetve egy régi hegyi legelő maradványfáival teleszórt erdőrész Sikondán. Sajnos erősen megfogyatkozott a hajdani állomány, de még ma is több tíz két-háromszáz éves fa található a területen. A legnagyobb tölgy tavaly dölt ki egy viharban:

A képen ugyan nem látszik, de ez 600 feletti kerületű lehetett :(


Ami maradt az se semmi. 540 körüli a legnagyobb tölgy:


A bükkök is pusztulóban, de akad itt még jópár 4 méter feletti:


Ez már 500 környékén:


300 feletti juhar és egy Ent a Gyűrűk Urából (öreg gyertyán):


2008. november 18., kedd

A datolyaszilva és aszalása


Van egy 7-8 éves datolyaszilva (diospyros kaki) fám, amely évről évre több gyümölccsel örvendeztet meg. Ma már egyre több helyen kapható nálunk is, így nem nehéz beszerezni annak akit érdekel. A datolyaszilva az ébenfafélék családjába tartozó kelet ázsiai fa, Japánban kb. azt a szerepet tölti be mint nálunk az alma. Késő ősszel terem, és nagyon sokáig eláll. Egy fa óriási mennyiséget képes teremni, az én kis fám 100 kg feletti termést nevelt tavaly, egy 10-20 éves fa simán hozza a 2-300 kg-os hozamot. Felesleges tehát egy fánál többet venni - hacsak nem hatalmas a família. Termése fajtától függően 15-40 dkg-os, aranysárga mag nélküli, vagy magos gömb. Finom lágy, lédús húsa talán az édes ringló, és a sárgabarack keveréke, egy kis datolyás beütéssel.

Amíg a gyümölcs nem puhul be teljesen, addig csersavtartalma miatt élvezhetetlen. Ha nem akarunk heteket várni míg beérnek az eltárolt szilváink, van egy remek módszer a gyorsérlelésre. Ha veszünk néhány szem almát, és egy nylonzacskóba zárjuk pár szem datolyaszilvával, akkor 2-4 nap alatt beérnek a szilváink. Az alma érése során etiléngáz termelődik, és ez egyfajta növényi hormonként hatva meggyorsítja a gyümölcsök érését. Ezzel a módszerrel a bolti keményen vett kiwit is beérlelhetjük egy két nap alatt. Etiléngázzal érlelik nagyüzemileg a behozott banánt is.

A datolyaszilvát japánban nagy tételben aszalják. Kukoricagóré szerű épitményekben lógnak a 2-3 méteres datolyaszilva füzérek. Én kétféleképpen aszalom. Ha a boltban kapható 5 tálcás elektromos aszalót használom ilyen lesz a végeredmény:

Az aszaláshoz nem várom meg míg megérik, egyszerűen a kemény gyümölcsöt meghámozom és felszeletelem. Mire megaszalódik a csersav is eltűnik belőle. Van akinek nagyon ízlik így a családban. Nem rossz, szerintem mézédes sütőtök ize van :)

A másik módszer az egészben aszalás. Szintén kemény állapotban meghámozom, és felakasztom a radiátor fölé eszkábált aszalóra. Kb. 8-9 nap mire megaszaladók. Az így aszaltnak nagyon finom karamelles íze lesz, nem is hasonlít az elektromoson gyorsszárítottra. Szerintem a legjobb aszalt gyümölcs.

2008. november 15., szombat

Pettend - Tölgy


A Pettendi legelőre indultam tölgynézőbe, aztán semmi nem lett belőle. A Google Earth használhatatlan volt, mert az egész területet felhő fedi. A legelőt tehát nem sikerült meglelnem, bár most már gyanítom hol van, és legközelebb azért megnézem magamnak. Kárpótlásul találtam egy beerdősödött egykori legelőt, benne néhány három-négyszázas tölggyel, és egy ötszázassal. A ködös időben baljós hangulatot áraszt ez a mesebeli formájú tölgy. 504 cm-es banyafa. Elhiszem hogy éjszaka boszorkányok tanyája:

2008. november 8., szombat

Molvány - tölgyek


Tipikus marhalegelő az elmaradhatatlan gémeskúttal. Jártam már itt néhány éve gombászni, szezonban csiperkével tele :

Két-három 400-as tölgy itt is akad. A legszebb ez a 460-as:

2008. november 2., vasárnap

Molványhídi tölgyek


A mai délutánt a tölgyeknek szenteltem. Őszi verőfényben indultam el a molványhídi legelőre. Már régóta tetszett, mert a tanya mellett elhaladva egy pillanatra látszik néhány öreg fa a hatos útról. Most a Google Earth is megerősítette hogy van ott mit keresni. És valóban:

A legelőn 300-400 as tölgyek sorakoznak, de akad itt nagyobb is. Ez egy 521-es:

Egy újabb 500-as. Sajnos nem tudtam pontosan megmérni, csak kb. a kétharmadáig jutottam, mert szúrós szeder, és csipkebogyó erdő védte. Ez is kb. 520 környékén lehet.

Sajnos sok a kiszáradt fa, de akad azért jópár formás 300-400-as pédány. Ez 460 körüli:

Őszi fényben: