2009. március 28., szombat

Nemeske - Kistamási


Ma két olyan legelőt kerestem fel ahol az irodalom szerint szép tölgyek állnak. A nemeskei legelőn néhány száradó háromszázason kívűl semmi érdemleges nem akadt, a kistamásin két 470-es tölgy és egy 370-es kőris ami említésre méltó. Fotóra csak ez a 450-es összkomfortos tölgy kívánkozott:

Végre színek - Odvas keltikék:

2009. március 15., vasárnap

Somogyhárságy - Kisszentlászlópuszta


A Somogyhárságy melletti elcserjésedett fás legelő volt a mai úticélom. A legelő egy vadban rendkívűl gazdag területen fekszik. Bár szép bükkök, tölgyek, gyertyánok állnak vegyesen a bozótban, érdemleges fa nincs köztük:

Bátor mezeinyúl:

Aztán következett a gyáva dendromán a magaslesen című rész. Egy csapat vaddisznó dicstelenül felkergetett :) Ott túrtak és röfögtek a les mellett a bozótban, de csak ez a csenevész malacka tolta ki kicsit távolabb az orrát:

Ismét a távoli domboldal látszik nyerőnek:
Közelről is gyönyörű tölgy. A kerülete csak 470 cm. Kétszer is megmérem mire elhiszem hogy csak ennyi. A helyi dendrománok megnehezítik a dolgom, kis híján felfalják a szép új mérőszalagom:

2009. március 13., péntek

A datolyaszilva


A datolyaszilva aszalásáról írt post után többen érdeklődtek magáról a gyümölcsről is, így leírok még néhány - talán nem közszájon forgó - információt ami hasznos lehet.

Az ültetésről:

Az ültetéskor több helyen ajánlották, hogy a fagyásveszély miatt az oltást is ássuk a föld alá, mert így a növény visszafagyásakor még az oltvány fog kihajtani. Ez badarság, a gyökérzet így túl mélyre kerül, és csak ártunk a fánknak. A teljes elfagyás veszélye csak az első két évben reális probléma, utána már a megvastagodott törzs minden fagyot kibír.

Kártevők, védelem:

Ismert kártevője nincs, ezért permetezni felesleges. Igénytelen a talajra. Egészében elmondható, hogy nem kell túlpátyolgatni. Az első évek után takarni is felesleges, kemény teleken az egyéves vesszők elfagyását úgysem tudjuk megakadályozni (-15 alatt károsodnak, de ez fajtafüggő is). Az első két-három évben takarhatjuk szalmával, vagy kukoricacsutkával, éppen ahogy praktikus, de ha lehetséges akkor kell egy kis patkánymérget szórni a takarás alatt, mert az egerek megkezdhetik a kérget (ha van macskánk akkor inkább ne kockáztassuk meg a mérgezés miatt).

A magas nitrogéntartalmú műtrágyákkal vigyázzunk, mert ledobja tőle a termést. Amúgy is jellemző rá, hogy rengeteg virágot hoz, és nagyon sok termés köt, de aztán ezek egy részét - akár a felét - ledobja, lehullajtja. Ez teljesen normális dolog, nem kell megijedni tőle.
Gondozás:

A kaki különleges abból a szempontból is, hogy a terméseket nem az előző évi rügyeken, hanem az új, frissen kifejlődött hajtásokon hozza, így egy nagyobb fagyáskár után sem maradunk gyümölcs nélkül. Keményebb tél után (mint az idei) érdemes megvárni a metszéssel amíg eldől, hogy melyik ág károsodott, melyiket kell amúgy is eltávolítani. Igyekezzünk úgy metszeni, hogy a várható nagyon nagy súlyú termést is elbírják az ágak, bár a kitámasztást egy-egy jobb évben így sem fogjuk megúszni.

Betakarítás, tárolás:

A termés minősége változó, attól függ milyen hosszúra és melegre sikerül az adott évben a tenyészidőszak. Ha a termések aranysárgára színeződnek, akkor már le lehet szedni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy minél tovább maradnak a fán annál jobb ízűek lesznek, ezért én az első fagyokig mindig fennhagyom őket. Mínusz 1-2 fokon még nem károsodnak a gyümölcsök, de ha hidegebbet jósolnak akkor leszedem, mert ugyan nem mennek tönkre, de a fagyás meggyorsítja az érésüket és utána jóval rövidebb ideig tárolhatók. A tárolás során jó még odafigyelni arra, hogy ne tároljuk egy légtérben almával, mert a felszabaduló etiléngáz ekkor is begyorsítja az érést.
A beszerzésről:

Egyre több helyen szerezhetők be oltványok. Általánosságban elmondható hogy csak fajtamegjelöléssel ellátott fákat vegyünk. Az egyik legnagyobb növényküldő katalógusban is csak egyszerűen datolyaszilva fát ajánlanak. Hazai források közül a legkorrektebb szerintem Bene László, az ő egzótakertje a www.orchideak.hu oldalon elérhető. Postázó cégként még a www.treemail.hu ami ajánlható, bár ők olasz importárút forgalmaznak, és a fagytűrés ott már nem olyan egyértelmű.

A nálunk is beszerezhető fajtákról:

Athén (costata): Talán a hazánkban legelőszőr termesztett, így már bizonyított fajta. 25-30 dkg-os termése 4 felé osztott bordás, szív alakú. A leghidegebb teleken sem éri fagykár.

Vaniglia: 30-35 dkg, lapitott gömb. Jó hidegtűrő. Előfordulhat hűvösebb években, amikor nem nyúlik elég hosszúra a tenyészidő, hogy utóérlelés után is kissé fanyar marad.

Licopersicum: Olasz fajta. 35-45 dkg-os termések, ritkán szintén visszamaradhat némi fanyar íz.

Cioccolatino: Olasz fajta, a vaniglia porzójának használják.

A fenti fajták valamennyien utóérlelést igényelnek, hogy csersavtartalmuk eltünjön.

Egyelőre a keményen is édes fajtákból egy jelent meg nálunk is:

Hana Fuju: Ígéretes keményen is édes fajta. Csak 1-2 éve folynak vele kisérletek itthon, így hidegtűréséről még nem sok mindent tudunk. Ha beválik akkor ez lehet a leginkább ajánlott gyümölcs.

További praktikus információk, és az aszalás mikéntje a régebbi írásomban: >>>>>

2009. március 8., vasárnap

Sellye - arborétum


A sellyei arborétum egy kis szeglete kora tavasszal idillikus díszletté változik. Illír sáfrányok ezrei virítanak néhány szép bükkfa körül. Sajnos a csúcsvirágzásról lekéstünk, ( február második fele lehet a telitalálat, akkor így néz ki: >>>> ) de így is élmény volt a kis arborétum:

A három bükk közül a bal oldali listás méretű, kerülete 404 cm:

A fák körül lila virágszőnyeg:

Illír sáfrány:

Szép 499 cm-es hárs:

Pár méterre tőle a tölgyfa kerek 500-as:

Formás ginko biloba is akad a parkban, 410 cm körmérettel:

Hazafelé megállunk a nagyobb kétújfalusi tölgynél. Közel 20 centimétert gyarapodott a 2002-es számbavétel óta. A kerülete most 573 cm: