2009. február 1., vasárnap

Lad-Rákospuszta - Patosfa - Dendromán a mennyben.


Azt hiszem ennél a napnál különbet nem kívánhatok magamnak. A dramaturgia is tökéletes volt, erős kezdés, végig fenntartott feszültség, majd a finálé ami mindent visz. De mielött túlságosan előreszaladnék, szép sorjában: Az előző Ladi kirándulás úgy zárult, hogy hatalmas tölgyeket láttam a kastéllyal átellenes domboldalban. Ma végre esett egy kis hó is felénk, így sártaposás nélkül nekiindulhattam. A Lad elötti bekötőút egyenesen a tölgyekhez vitt. Rákospusztán a terménytárolókat vehemens farkaskutyák őrzik, akikről el tudtam képzelni, hogy egy óvatlan pillanatban átugorják a kerítést, így a fák egy része ma is leméretlen maradt:

Ez csak hétköznap fog összejönni, ha lessz is valaki a telepen, és a kutyákat megkötik. A bekötőút jobb oldalán méretesnek tűnő tölgy. Nem várt értéket mutat a centi, 585 cm! ( 46° 8'52.68"N, 17°39'35.69"E ):

Körben számos 400-as:

Jobbra vadkerítés, nagy tölgyek sejlenek mögötte, és a kutyáktól is ez az irány visz messzebb, így nekiindulok. Ez a fa kereken 500 cm ( 46° 8'48.23"N, 17°39'35.34"E ):

Az erdőben itt is ott is tölgyek. Egyre beljebb és beljebb jutok, egyik fa után feltűnik és beljebb csal a következő. Hol 430-as hol 490-es, vagy épp 480- as. Ez egy szépségdíjas 440-es:

Aztán kiérek egy erdei útra, arról térek le jobbra-balra a tölgyekhez. A bal oldalamon felsejlik egy komoly fa:

Ez bizony 600-as. Szép formájú fa, erőteljes, szerteágazó. A kerülete 603 cm. A koordináta bizonytalan, a Google Earth még az erdőírtás elötti képet mutatja ( 46° 8'30.29"N, 17°39'52.77"E):

A fa egy folyamatban lévő tarvágás szélén áll. Nem tudom mennyire van biztonságban, ha a vágás folytatódik gyors véget érhet ez a találat. A fűrész nem kimélte a nagy fákat sem, közvetlenül mellette egy kidöntött 400-as:

A tarvágás közepén nagy tölgy áll. Talán mégiscsak kíméletes az a fűrész? Csak akkor látszik a valódi mérete amikor közelebb érek. Felkopaszodott öreg. A kerülete pedig 630 cm! ( Bizonytalan koordináta 46° 8'22.88"N, 17°39'58.80"E): ( A fáról utólag kiderült hogy Kőris, és a valós méretét is elmértem, mert 670 cm! Ez messze a legnagyobb kőris az országban! )

A fa körül a tarvágás, a háttérben jobb oldalt a 603-as fa még áll. Ez az erdőrész már Patosfa határában van, a fa inkább patosfainak tekinthető.

Zuhanás után:

2009. január 11., vasárnap

Antalszállás, Szőkedencs, Bak, Pölöske


Az antalszállási 502 es gesztenye. Jó állapotban van, alatta még most is rengeteg gesztenye:

A szőkedencsi hárs az általam látott fák közül a legimpresszívebb. Időtlenség árad belőle:

Szőkedencstől nem messze sokszáz vadlúd lepte el a vetést:

Bak: Erdők közepén kis rét bújik meg, itt áll a legnagyobb (751 cm) és talán legszebb tölgyünk. A természet tudja a dolgát, egy ilyen fának kijár ez a környezet:

A két másik baki nagy tölgy:

A baki szőlőhegy védett 600-as szelídgesztenyéje:

Ahogy ereszkedtem le a baki szőlőhegyről a falu felé, balra a szőlők falu felé eső lankáin nagy gesztenye csúcsát pillantom meg. Eldöntöm, ha lesz bekötőút a szőlőhegy alatt akkor adok neki egy esélyt ha már itt vagyok. Közvetlen a sárga korlátos híd elött ott a bekötőút, az erdőben egy bátor ölyv még modellt áll:

A fa könnyen meglesz, a kerülete 670 cm körüli ( 46°44'4.91"N , 16°48'56.60"E ):

Pölöskei 700-as platánok:

2009. január 2., péntek

Somogyapáti Juharok


A somogyapáti legelő a falu délkeleti részén terül el, és két részre tagolódik. Az alsó rész elgazosodott legelő, míg a felső már erdősödött, elbozótosodott. A fő fafaj a juhar, néhány tölgy, szil, gyertyán akad még. Nagyon jó ki séta volt, kellemesen megenyhült az idő, sárnak nyoma sincs.

A fás rész messziről. Tölgyesnek néz ki, de ezek mind juharok:

Szép öreg juhar, 310 cm:


Juhar őzekkel:

Itt csak a közönséges fehér fagyöngy virít:

A legszebb 335 cm kerületű:

Ez a kakukktojás 330 körüli kerülettel. Szakértő segítséget kérnék a meghatározáshoz. Egy darab levél sem volt alatta, de mintha magasan juharpropellereket láttam volna rajta. Lehetséges hogy ez is juhar? (nagyon akácos a törzse) - ui: Köszönöm Nikolának a megerősítést, ez akkor tényleg akác. Így utólag illett volna rájönnöm :)

2008. december 31., szerda

Szigetvár várpark - Fekete nyár


A suszternek a cipője lyukas, a dendromán meg a legközelebbi fát nem méri le talán soha. Ez a hagyomány talán az új évben is folytatódott volna, ha a jó feleség ki nem vezényli a családot az év utolsó napján a friss levegőre. Irány tehát a vár körüli park, a csónakázó tó jege még nem tart, így már mérhetjük is az öreg nyárfát a vár északkeleti bástyájánál. Csomoros fekete nyár, számomra szokatlan módon a fa tövénél a legkisebb kerülettel. Nem tudom ki hogy van vele, de egy 400-as bükk nekem nagyobb élmény mint egy ekkora nyár.

660 cm a legkisebb kerület, mellmagasságban 750 környéke:



Oyan gazdagok vagyunk hogy nem kell szigetelnünk a fűtéscsöveket. Minek is az. Ha ez azért van hogy az átfagyott sétáló átmelegítse magát akkor persze köszönjük :)

2008. december 28., vasárnap

Sumony - Fás legelő


Elgazosodott fás legelő, szép 400-as tölgyekkel. Látszik hogy közel a sumonyi tórendszer - a madarászok egyik szent helye hazánkban - a fákon itt is odúk kihelyezve.

Ez itt a legszebb tölgy:

Az elmaradhatatlan fenyőrigók:

Szép a sárga fagyöngy:

Bámészkodók:

2008. december 20., szombat

LAD - kastélypark


Ma Adorjánpusztára indultam tölgynézőbe, aztán szokás szerint máshol kötöttem ki. Az adorjánpusztai legelő közvetlenül az út mellett terül el, de sajnos magánterület, kerítéssel körülkerítve. Csak néhány 400-as tölgyet láttam rajta, ki sem szálltam az autóból. Patosfa felé vettem az irányt, ahol egy ismerős szerint egy nagy mocsári tölgy található. Patosfán van egy kis park, régi kastélykert lehetett, tölgy is akad, de a méretestől messze van. Hogy mégse menjek haza élmény nélkül továbbmentem Ladra, ahol még nem jártam, de tudtam hogy a kastélyparkban szép fák vannak.

A kastély várakozáson felül szép volt, tökéletesen kihalt, egy teremtett lélekkel nem találkoztam a környékén se. A fákon mókusok, énekesemadarak tömkelege, az őszapóktól a megyvágóig minden.


Meglepett a park, mert méretes tölgyekre emlékeztem, de igazán nagyot nem láttam. Viszont a bükkök gyönyörűek. Alacsonyan elágazók, szétterűlők.

Ha megkerüljük a kastélyt egy kis rétre érünk. Egy szép bükk, és egy tölgy uralja.

És a végére maradt a legérdekesebb rész. Továbbmentem le a réten, és át a kis erdősávon. A szemközti dombon talán a kastélyhoz tartozó majorság lehetett régen, most terménytároló silókat és akkora tölgyeket láttam, hogy ihaj.... Sajnos az időm elfogyott, így legközelebbre maradnak.