A blogom legnépszerűbb posztja máig a datolyaszilvás, ez minden bizonnyal így is marad. Most ismét előveszem a gyümölcsös adu ászt, és a Jujubáról ejtek pár szót. Az idei csapadékos év rekordtermést hozott jujubáinkon. A "li" fajta hozza a legnagyobb méretű gyümölcsöket:
Rekordtermés:
A "lang" fajta termései körte alakúak. Közepes mennyiséget terem:
A magról kelt alak. Apró, átlagban cseresznye méretű szemek, viszont minden évben roskadásig tele:
A jujuba igénytelen és hálás cserje. A tízegynéhány év alatt, amióta kertünk része, még nem érte fagykár. Gyümölcse könnyen aszalódik, őshazájában aszalják is, és valóban szinte egy az egyben datolya ízű/szerű a végeredmény. A képen a "lang" termése, a gyümölcsök már a fán elkezdenek töppedni, aszalódni:
Az aszalt jujuba annyiban más mint a datolya, hogy nem rontja el cukorszirupos trutyi, amelyikkel azt tartósítják. Érdemes lenne tehát aszalni is, de nálunk nem terem akkora mennyiség, hogy eljutna odáig: elfogy frissen. Különösen a gyerekek szeretik az apró, almaszerű és ízű gyümölcsöcskéket. Minden újra, érdekességre fogékony kertésznek ajánlom, bionövény, kártevője nincs, permetezést nem igényel, és azon kevés nálunk is megtermő növénykülönlegesség egyike, amely valóban értékelhető mennyiségű és minőségű gyümölcsöt terem.
4 megjegyzés:
Ez szupi!
Ez a növény olyan mediterrán csoda? Vagy északabbra is megteremhet? Azért kérdezem, mert idén nagyon sok a fügénk.
Északabbra is megterem! A fügénél sokkal fagytűrőbb, nálunk még nem volt fagykár. Tegyél vele egy próbát. Nem egy extra ízvilág, de hálás kis gyümölcs, mi szeretjük.
Telen nem is eri fagykar mivel a minusz harmincat siman birja. A mostanaban jelenlevo tavasz fagybetores viszont tud kart tenni benne ahol nem vedett helyen van
Megjegyzés küldése