Harmadnap a Peljesac félszigeten indultunk el. Délelőtt elhagyottabb mellékutak mentén keresgéltünk, szinte az összes faj előkerült ami előző nap, plusz meglettek az első spegodes-szerű bangók, az O. incubacea-k:
Miután a délelőtt viszonylag jó időben telt, és mi elindultunk a hegyekbe, megérkezett a szokásos eső is. Köves ösvényeken haladtunk a hegygerincen. Pazar helyeken jártunk:
A tetőn aztán előkerültek elvirágzóban lévő, szanaszét ázott O. quadripunctatak, A. antropophorak, és az első O. pauciflorák is:
A nap végére eltévedtünk a hegyi ösvényeken, kisebb kalandok árán ( viszont ennek köszönhetően láttunk egy pár császármadarat) visszataláltunk az aszfaltos útra, ahol majdnem elkapott minket egy sziklaomlás, de a lezúduló kövek szerencsére megmaradtak az út másik sávjában :)
Másnap reggel elindultunk hazafelé, út közben még megcsodáltuk a Neretva deltájának lélegzetelállító panorámáját. A citrusültetvények illata a hegyen is erős volt:
Elfagytak a bükkök, a fagyott lomb barnája őszire színezte a tájat:
A csúcson köd és hó:
Lefelé jövet egy kis harangvirágfotózás werk:
Irány Bosznia, és végre igazi mediterrán bangókra akadtunk. O. bertoloni:
A hegyek közelébe érve egy lélegzetelállító ligeterdő az út mellett, bodzaszagú ujjaskosborok ezreivel:
Ritka színváltozat:
Emlékezetes út volt, mely az idő és az új fajok tekintetében nem kényeztetett el minket, de változatos és különleges élőhelyeken jártunk, minden percét élveztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése