2009. augusztus 9., vasárnap

Tölgyóriás!


Ma 9-től fél 5-ig úton voltam, 40 km kerékpár és minimum 15 km gyaloglás a mérleg, ha csak a duatlonteljesítményt nézzük :).

A program nagy vonalakban: Kerékpárral Somogyhatvanra, onnan földesúton Ceglédpusztára, közben kis kitérő egy reményteljes tölgyhöz (nem is említem többet, méreten alulinak bizonyult), majd onnan földesúton tovább a Lajosházai legelőre (közben egy kitérő Merenye felé egy tölgyhöz), majd tovább a Kálmáncsai erdő egy reményteljes részére. Visszafelé a Merenye-Görösgal útvonalon haza.

Most az egyszer megfordítom a kronologikus sorrendet, az igazán szép dolgok maradjanak csak a végére. A kálmáncsai erdőben sok a nagy tölgy, zömében négyszázasok, és listásként egymagában ez az 506-os (46° 5'34.87"É, 17°37'56.61"K):

Akad itt szép gyertyán is, 370 cm kerülettel (46° 5'57.95"É, 17°38'3.92"K):

Az erdő szélén. Beérett a parlagfű, lehet aratni:


Lajosháza legelője a kedvencem lett. Pici és színes. Olyan mintha nem is legelőn, hanem egy elhanyagolt kastélyparkban járnánk. Szép cserek, juharok, gyertyánok, körték, girbegurba négyszázas hársak sorakoznak.

Az öreg vadkörte terméssel tele:

372-es furcsa, bükköket idézően égbetörő juhar (46° 6'1.13"É, 17°38'58.35"K):

És egy 386-os vénséges vén gyertyán (46° 6'2.40"É, 17°39'16.04"K):

Kapitális cser, a kerülete 584 cm (46° 6'7.02"É, 17°39'11.33"K):

Ez a 317-es fa kifogott rajtam, beazonosítása folyamatban (Pósfai György Barkócaberkenyére tippel - 46° 6'5.03"É, 17°39'9.49"K):


Ceglédpuszta és Lajosháza között félúton tettem egy kitérőt egy reménybeli nagy tölgy kedvéért. Egymagában áll egy szántó szélén:

Vénséges vén, tiszteletet parancsolóan robosztus:

Odvában méhek vertek tanyát, a méretkezés kis bátorságot igényel:


Állványt nem hoztam, a méretarány emberke kedvéért egy bodza ágára akasztom a kamerát:


A kerülete 687 cm. A 15. a legnagyobb hazai tölgyek sorában (46° 4'33.26"É, 17°40'24.22"K)

Nincsenek megjegyzések: