A hóvirág védelmét biztos vagyok benne, hogy "nyakkendős", aszfalton nevelkedett környezetvédők találták ki. Könnyű megideologizálni, hiszen a barbár üzletelők "nagyüzemileg gyűjtik", a városok környékéről ki fogják pusztítani a tömegek, elkorcsosul genetikailag stb.stb.
Tudom, hogy sokak szerint egyetlen szál virágot sem lenne szabad leszedni soha, sehonnan. Megértem ezt az álláspontot, csak ez nem visz sehová. Egy kisgyereknek feladat kell, ő nem fog kimenni az erdőbe tavasszal, hidegben hóvirágot lesni. A hóvirágszedés rítus, családi esemény, program. Bárki bármit állít, meggyőződésem hogy közelebb visz a természethez, és mint ilyen hasznos.
Tudom, hogy sokak szerint egyetlen szál virágot sem lenne szabad leszedni soha, sehonnan. Megértem ezt az álláspontot, csak ez nem visz sehová. Egy kisgyereknek feladat kell, ő nem fog kimenni az erdőbe tavasszal, hidegben hóvirágot lesni. A hóvirágszedés rítus, családi esemény, program. Bárki bármit állít, meggyőződésem hogy közelebb visz a természethez, és mint ilyen hasznos.
Felsorolok pár érvet a szedés mellett:
Megbecsültem egyszer hány szál terem egy hektáron, beszoroztam egy vélhetőleg jelentősen alulbecsült országos termőterülettel, és alapul vettem azt, hogy minden magyar ember szed egy 50 szálas csokrot minden évben. Még így is csak a hóvirágállomány 1% lett leszedve évente....
Manapság se szednének le több hóvirágot mint 100, vagy 200 éve, így az köszöni szépen ellenne a védelem nélkül továbbra is. Sőt. Még falun is bezárkóztak az emberek, és a TV előtt zajlik az életük. Már ott sem dívik kimenni az erdőbe virágot szedni. Most még egy indokkal több hogy ki se mozduljanak a házból. A hóvirágszedés egy nagyon jó tavaszindító program volt, sok gyerek egész évben csak akkor járt az erdőben.
Sok helyet ismerek a környékünkön, de olyat, hogy bárhol is megritkult volna, én még nem láttam. Az az erdősáv ahová minden évben elvittem a családomat, tömegeket vonzott. Szerintem egy szezonban több százan szedték ott a virágot, még kereskedelmi céllal is. Nem tudtunk úgy odamenni, hogy még 4-5 család ne lett volna a 2-3 hektáros kis erdőben. A virágok száma mégsem csökkent soha. Mára az az akácos erdőrészlet - ahová azóta nem jár senki - elbozótosodott, elgazosodott. Hogy ez nem tesz jót az állománynak az is biztos. Fogadni merek, hogy senki nem tud nekem egyetlen olyan területet sem mutatni ahol a szedéstől csappant meg a hóvirágok száma.
Manapság se szednének le több hóvirágot mint 100, vagy 200 éve, így az köszöni szépen ellenne a védelem nélkül továbbra is. Sőt. Még falun is bezárkóztak az emberek, és a TV előtt zajlik az életük. Már ott sem dívik kimenni az erdőbe virágot szedni. Most még egy indokkal több hogy ki se mozduljanak a házból. A hóvirágszedés egy nagyon jó tavaszindító program volt, sok gyerek egész évben csak akkor járt az erdőben.
Sok helyet ismerek a környékünkön, de olyat, hogy bárhol is megritkult volna, én még nem láttam. Az az erdősáv ahová minden évben elvittem a családomat, tömegeket vonzott. Szerintem egy szezonban több százan szedték ott a virágot, még kereskedelmi céllal is. Nem tudtunk úgy odamenni, hogy még 4-5 család ne lett volna a 2-3 hektáros kis erdőben. A virágok száma mégsem csökkent soha. Mára az az akácos erdőrészlet - ahová azóta nem jár senki - elbozótosodott, elgazosodott. Hogy ez nem tesz jót az állománynak az is biztos. Fogadni merek, hogy senki nem tud nekem egyetlen olyan területet sem mutatni ahol a szedéstől csappant meg a hóvirágok száma.
Én gyerekként a nyaraimat és sok-sok hétvégét egy csak földes úttal bíró zselici faluban töltöttem. Nagyszüleimmel gombásztunk, hóvirágoztunk, ibolyáztunk, gyöngyvirágoztunk, mikor minek volt épp az ideje. Én - a hiba biztos bennem van - de ugyanezeket szeretném a gyerekeimmel is átélni. Azért az elég szomorú ha már ezeket az emblematikus kapcsolódási pontokat is fel kell számolni, és alternatívaként csak a fényképezés marad, mint egy múzeumban.
A falusiak most is kijárnak a környékünkön kora tavasszal virágot szedni. No nem hóvirágot, hiszen az védett. Most törvénytisztelő módon csak "vadjácintot" szednek, azaz ligeti csillagvirágot, ami egy időben nyílik a hóvirággal, és szintén védett. Viszont annyira nem tömeges, hogy egy-egy falu határában ne tudja megritkítani a szedés...
2 megjegyzés:
Úgy emlékszem, hogy a hóvirágot nem a tényleges magyarországi veszélyeztetettség, hanem valamilyen EU-s szabály alapján nyilvánították védetté. Két vagy három éve védik, azóta eltűntek a szedők. Viszont a cirkusz most sem maradhatott el. A győri piacon árultak anyókák saját kertből való hóvirágokat. A természetvédelmi hatóság ezzel nemigen tudott mit kezdeni, ezért betiltotta úgy egy az egyben az árusítást. Hóvirághagymát minden kertészeti árudában pár száz forintért lehet venni, a kertészetet nem büntetik, amikor egy védett növény részét bocsátja áruba? Most hogy is van ez? Megint egy helyi szinten értelmezhetetlen, és valószínűleg betarthatatlan szabály. A sok furkó bezzeg a réten tépkedi le a vitézkosbort, szórja a szemetet, a termőhelyen kavicsbányát csinálnak hatósági áldással, azzal meg senki se foglalkozik.
Az egyes növények védelme helyett sokkal célszerűbb az élőhelyek megőrzése. Az mindjárt megoldja az egyes fajok védelmét is. Ha csak a blogomat lapozgatja valaki, egy rakás olyan egykori fás legelőn, vagy több száz éves erdőrészben jártam már, amely semmiféle védelmet nem élvez. Ha a tulajdonos úgy dönt, ezek eltűnnek. Az hogy ezzel hány védett faj élettere szűkül tovább, és szűnik meg senki nem törődik. Például az egyik legszebb bogarunk, a tölgyfa díszbogár csak öreg száradó tölgyfákban fordul elő. Eszmei értéke 50 000 Ft. Ahogy fogynak a fás legelőink úgy fogyatkozik, és nem kétséges hogy előbb utóbb eltűnik.
Megjegyzés küldése