Házi kedvencünk Marci, az egy éves hullámos papagáj. Elődje, Pityu 6 évig élt nálunk. Őt egy boltban vásároltuk, és sajnos már nem lehetett sem megszelídíteni, sem beszédre tanítani. Gyakorlatilag egész élete során nyitva volt a kalitkája ajtaja, és soha nem sikerült rávennünk, hogy elhagyja a biztonságos otthont. Halála után már tenyésztőtől szereztük be Marcit, talán 2-3 hetes korában kiválasztva, és közvetlenül az elválasztás után magunkhoz véve. Két nap alatt teljesen szelíd volt, most is egész nap rajtunk közlekedik. Egy év alatt elsajátított néhány gyakrabban hallott kifejezést, és ezek variálásával sok örömet szerez nekünk. Hogy mennyire nem kell sokszor elismételni a tanítandó szöveget: Minden reggel betolat a mellettünk lévő kisbolthoz a kenyeres autó. Marci bár csak egyszer hallja naponta, de megtanulta a tolató teherautó szaggatott sípoló jelzését. Győztük megfejteni mi lehet az a fura hang, amit egyszer csak elkezdett mondogatni. Egy apró hullámos papagáj hangképző szervei nem teszik lehetővé, hogy teljesen élethűen utánozza az emberi hangot, de a videón talán felismerhetőek a "szép Marci", "okos vagy" "szia Marci" kifejezések, vagy ezek variációi. A videó azért olyan amilyen, mert gyakorlatilag lehetetlen felvenni amikor beszél. Csak akkor beszélget, ha teljesen biztonságban érzi magát, és semmi nem vonja el a figyelmét. Így amint előveszek egy fényképezőgépet, azt azonnal érdekesnek találja és abbahagyja a szövegelést. Talán a videó legelején beszélget a legtisztábban a "szia, szia szép marci, okos vagy" szinte tökéletes, később már beleszövöget egy kis csipogást is, így nem olyan tiszta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése