A negyedik nap reggelén búcsút intünk Görögországnak, de az Albán határ közelében a hegyvidék még megajándékoz minket pár szépséggel. Ophrys ferrum-equinum:
Ophrys epirotica:
Ophrys lutea:
Ophrys hystera:
Átkelünk a határon és végigszáguldunk Albánián. Bár találunk orchideákat is, de én kicsit magamba fordultam, így sajnos nem fotóztam. Valahol egy régi kolostor romjai mellett egy mesebeli olajfaliget:
Késő este, jóval éjfél után érkezünk meg Montenegróba. Másnap korai kelés és indulás hazafelé. Persze a montenegrói úticéloknak is bele kell férniük ebbe a napba... A. laxliforás rét:
Nemsokára megérkezünk a Skodra tó fölé magasodó hegyoldalakra. Paradicsomi hely, és nem csak ez miatt a tengert megszégyenítő panoráma miatt:
Majomkosborok kilátással:
Bertolonii bangók:
Vad tulipánok (Tulipa silvestris):
A dendromán szív is feldobog, amikor idős gesztenyeligetek tűnnek fel az utak mentén. Nincs idő megállni fotózni, rengeteg csodaszép fa suhan el mellettünk. Csak miattuk is megérné visszatérni ide:
Balkáni haragossikló:
Meglepetés a gesztenyeligetekben tömegesen virító Dactilorhyza romana. Sajnos már a legtöbb elvirágzott, pedig az öreg gesztenyék az ujjaskosborok százaival nem semmi látványt nyújthattak:
Moraca kanyon:
Tara kanyon:
A Durmitoron még virágzanak a sáfrányok:
Átkelés a Durmitoron:
Amikor még poénnak tűnt az utat részben elzáró havat kerülgetni:
És amikor fel kellett adnunk és visszafordulnunk, majd jókora kerülőutat tenni Magyarország felé, (ami miatt csak hajnali 5 körül értünk haza):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése