A datolyaszilva aszalásáról írt post után többen érdeklődtek magáról a gyümölcsről is, így leírok még néhány - talán nem közszájon forgó - információt ami hasznos lehet.
Az ültetésről:Az ültetéskor több helyen ajánlották, hogy a fagyásveszély miatt az oltást is ássuk a föld alá, mert így a növény visszafagyásakor még az oltvány fog kihajtani. Ez badarság, a gyökérzet így túl mélyre kerül, és csak ártunk a fánknak. A teljes elfagyás veszélye csak az első két évben reális probléma, utána már a megvastagodott törzs minden fagyot kibír.
Kártevők, védelem:Ismert kártevője nincs, ezért permetezni felesleges. Igénytelen a talajra. Egészében elmondható, hogy nem kell túlpátyolgatni. Az első évek után takarni is felesleges, kemény teleken az egyéves vesszők elfagyását úgysem tudjuk megakadályozni (-15 alatt károsodnak, de ez fajtafüggő is). Az első két-három évben takarhatjuk szalmával, vagy kukoricacsutkával, éppen ahogy praktikus, de ha lehetséges akkor kell egy kis patkánymérget szórni a takarás alatt, mert az egerek megkezdhetik a kérget (ha van macskánk akkor inkább ne kockáztassuk meg a mérgezés miatt).
A magas nitrogéntartalmú műtrágyákkal vigyázzunk, mert ledobja tőle a termést. Amúgy is jellemző rá, hogy rengeteg virágot hoz, és nagyon sok termés köt, de aztán ezek egy részét - akár a felét - ledobja, lehullajtja. Ez teljesen normális dolog, nem kell megijedni tőle.
Gondozás:
A kaki különleges abból a szempontból is, hogy a terméseket nem az előző évi rügyeken, hanem az új, frissen kifejlődött hajtásokon hozza, így egy nagyobb fagyáskár után sem maradunk gyümölcs nélkül. Keményebb tél után (mint az idei) érdemes megvárni a metszéssel amíg eldől, hogy melyik ág károsodott, melyiket kell amúgy is eltávolítani. Igyekezzünk úgy metszeni, hogy a várható nagyon nagy súlyú termést is elbírják az ágak, bár a kitámasztást egy-egy jobb évben így sem fogjuk megúszni.
Betakarítás, tárolás:
A termés minősége változó, attól függ milyen hosszúra és melegre sikerül az adott évben a tenyészidőszak. Ha a termések aranysárgára színeződnek, akkor már le lehet szedni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy minél tovább maradnak a fán annál jobb ízűek lesznek, ezért én az első fagyokig mindig fennhagyom őket. Mínusz 1-2 fokon még nem károsodnak a gyümölcsök, de ha hidegebbet jósolnak akkor leszedem, mert ugyan nem mennek tönkre, de a fagyás meggyorsítja az érésüket és utána jóval rövidebb ideig tárolhatók. A tárolás során jó még odafigyelni arra, hogy ne tároljuk egy légtérben almával, mert a felszabaduló etiléngáz ekkor is begyorsítja az érést.A beszerzésről:Egyre több helyen szerezhetők be oltványok. Általánosságban elmondható hogy csak fajtamegjelöléssel ellátott fákat vegyünk. Az egyik legnagyobb növényküldő katalógusban is csak egyszerűen datolyaszilva fát ajánlanak. Hazai források közül a legkorrektebb szerintem Bene László, az ő egzótakertje a www.orchideak.hu oldalon elérhető. Postázó cégként még a www.treemail.hu ami ajánlható, bár ők olasz importárút forgalmaznak, és a fagytűrés ott már nem olyan egyértelmű.
A nálunk is beszerezhető fajtákról:
Athén (costata): Talán a hazánkban legelőszőr termesztett, így már bizonyított fajta. 25-30 dkg-os termése 4 felé osztott bordás, szív alakú. A leghidegebb teleken sem éri fagykár. Vaniglia: 30-35 dkg, lapitott gömb. Jó hidegtűrő. Előfordulhat hűvösebb években, amikor nem nyúlik elég hosszúra a tenyészidő, hogy utóérlelés után is kissé fanyar marad.
Licopersicum: Olasz fajta. 35-45 dkg-os termések, ritkán szintén visszamaradhat némi fanyar íz.
Cioccolatino: Olasz fajta, a vaniglia porzójának használják.
A fenti fajták valamennyien utóérlelést igényelnek, hogy csersavtartalmuk eltünjön.
Egyelőre a keményen is édes fajtákból egy jelent meg nálunk is:
Hana Fuju: Ígéretes keményen is édes fajta. Csak 1-2 éve folynak vele kisérletek itthon, így hidegtűréséről még nem sok mindent tudunk. Ha beválik akkor ez lehet a leginkább ajánlott gyümölcs.
További praktikus információk, és az aszalás mikéntje a régebbi írásomban:
>>>>>
És a pókhálóslepkék első nemzedéke:
310-es mezei juhar ( 46° 7'48.79"É, 17°42'20.86"K ) :
Lótücsök az úton:
Ibolyalakoma:
450-es tölgyikrek:
Szeretem a hajnalpírlekéket, nálam ők a tavaszhozók:
Vadnyúl, többször szarvas riadozik elöttem. Sajnos az erdőgazdálkodás itt is "jól dolgozik", számos impozáns tuskó került az utamba. Visszafelé is élvezem a gyaloglást, ez az én meditációm.
