2009. április 13., hétfő

Dióspuszta - Fák és egyebek


Dióspuszta neve ismerősen csenghet a bulvárolvasóknak, Demjén Ferenc költözött ide a világ zajától menekülve. Tényleg a világ vége, a csendnek súlya van, a földesút pora mint nyáron.

Már repül a kis busalepke:

És a pókhálóslepkék első nemzedéke:


Felettem meglepetésként rétisaspár hajtja egymást. 3 km gyalogás után el is érem a kiszemelt erdősávot. Ez is mint mostanában megszoktam egy régi fás legelő maradványa - a google earthben még nem látszott :). Még megtalálom a gémeskút maradványait, és a melegben élvezem a szép vegyesfelvágottat: juharok, körték, bükkök, tölgyek felváltva:

Formás 420-as tölgy:

310-es mezei juhar ( 46° 7'48.79"É, 17°42'20.86"K ) :

Lótücsök az úton:

Ibolyalakoma:

450-es tölgyikrek:

Szeretem a hajnalpírlekéket, nálam ők a tavaszhozók:


Bükkből egy 399-es érdemel említést ( 46° 8'3.98"É, 17°42'10.13"K), és ez a nagyon szép formájú fa, amely már listás méretű: 421 cm ( 46° 8'12.58"É, 17°41'58.85"K ):

Vadnyúl, többször szarvas riadozik elöttem. Sajnos az erdőgazdálkodás itt is "jól dolgozik", számos impozáns tuskó került az utamba. Visszafelé is élvezem a gyaloglást, ez az én meditációm.

A végére egy C-betűs lepke:

2009. április 4., szombat

Somogyviszló


A mai út rendhagyó volt, mert végre elővehettem a bringát, így egy 30 km bicikli, 15 km gyaloglás duatlon keretében jártam be az ígéretesnek tűnő területet. Holnap gond lessz a felkeléssel azt hiszem :)

A Somogyviszló melletti erdős terület egykor legelő lehetett, nagy bükkök, tölgyek, gyertyánok, körték állnak laza együttesekben a fiatal akácos/bükkös erdőrészekben. Sok nagy bükk áll kiszáradva lábon, a valószínüsíthető legnagyobbal fűrész végzett.

530 cm kerületű tönk:

A jelenlegi legszebb 461 cm kerületű ( 46° 7'42.05"É, 17°46'33.36"K - 46° 7'46.19"É, 17°46'6.79"K - bizonytalan koordináta, kb. 50 m-es pontossággal ):

A legtöbb épphogy lemarad néhány centivel a listás mérettől:

Ez viszont éppen megvan. 403 cm ( 46° 7'46.19"É, 17°46'6.79"K - bizonytalan koordináta, kb. 50 m-es pontossággal ):

Nemcsak bükkök, szép tölgyek is akadnak:


A rangidős ez a 492 cm kerületű fa. Sajnos a túloldala odvas, ha épp lenne 500 felett mért volna a centi:

A keltikék itt még szebbek:

2009. március 28., szombat

Nemeske - Kistamási


Ma két olyan legelőt kerestem fel ahol az irodalom szerint szép tölgyek állnak. A nemeskei legelőn néhány száradó háromszázason kívűl semmi érdemleges nem akadt, a kistamásin két 470-es tölgy és egy 370-es kőris ami említésre méltó. Fotóra csak ez a 450-es összkomfortos tölgy kívánkozott:

Végre színek - Odvas keltikék:

2009. március 15., vasárnap

Somogyhárságy - Kisszentlászlópuszta


A Somogyhárságy melletti elcserjésedett fás legelő volt a mai úticélom. A legelő egy vadban rendkívűl gazdag területen fekszik. Bár szép bükkök, tölgyek, gyertyánok állnak vegyesen a bozótban, érdemleges fa nincs köztük:

Bátor mezeinyúl:

Aztán következett a gyáva dendromán a magaslesen című rész. Egy csapat vaddisznó dicstelenül felkergetett :) Ott túrtak és röfögtek a les mellett a bozótban, de csak ez a csenevész malacka tolta ki kicsit távolabb az orrát:

Ismét a távoli domboldal látszik nyerőnek:
Közelről is gyönyörű tölgy. A kerülete csak 470 cm. Kétszer is megmérem mire elhiszem hogy csak ennyi. A helyi dendrománok megnehezítik a dolgom, kis híján felfalják a szép új mérőszalagom:

2009. március 13., péntek

A datolyaszilva


A datolyaszilva aszalásáról írt post után többen érdeklődtek magáról a gyümölcsről is, így leírok még néhány - talán nem közszájon forgó - információt ami hasznos lehet.

Az ültetésről:

Az ültetéskor több helyen ajánlották, hogy a fagyásveszély miatt az oltást is ássuk a föld alá, mert így a növény visszafagyásakor még az oltvány fog kihajtani. Ez badarság, a gyökérzet így túl mélyre kerül, és csak ártunk a fánknak. A teljes elfagyás veszélye csak az első két évben reális probléma, utána már a megvastagodott törzs minden fagyot kibír.

Kártevők, védelem:

Ismert kártevője nincs, ezért permetezni felesleges. Igénytelen a talajra. Egészében elmondható, hogy nem kell túlpátyolgatni. Az első évek után takarni is felesleges, kemény teleken az egyéves vesszők elfagyását úgysem tudjuk megakadályozni (-15 alatt károsodnak, de ez fajtafüggő is). Az első két-három évben takarhatjuk szalmával, vagy kukoricacsutkával, éppen ahogy praktikus, de ha lehetséges akkor kell egy kis patkánymérget szórni a takarás alatt, mert az egerek megkezdhetik a kérget (ha van macskánk akkor inkább ne kockáztassuk meg a mérgezés miatt).

A magas nitrogéntartalmú műtrágyákkal vigyázzunk, mert ledobja tőle a termést. Amúgy is jellemző rá, hogy rengeteg virágot hoz, és nagyon sok termés köt, de aztán ezek egy részét - akár a felét - ledobja, lehullajtja. Ez teljesen normális dolog, nem kell megijedni tőle.
Gondozás:

A kaki különleges abból a szempontból is, hogy a terméseket nem az előző évi rügyeken, hanem az új, frissen kifejlődött hajtásokon hozza, így egy nagyobb fagyáskár után sem maradunk gyümölcs nélkül. Keményebb tél után (mint az idei) érdemes megvárni a metszéssel amíg eldől, hogy melyik ág károsodott, melyiket kell amúgy is eltávolítani. Igyekezzünk úgy metszeni, hogy a várható nagyon nagy súlyú termést is elbírják az ágak, bár a kitámasztást egy-egy jobb évben így sem fogjuk megúszni.

Betakarítás, tárolás:

A termés minősége változó, attól függ milyen hosszúra és melegre sikerül az adott évben a tenyészidőszak. Ha a termések aranysárgára színeződnek, akkor már le lehet szedni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy minél tovább maradnak a fán annál jobb ízűek lesznek, ezért én az első fagyokig mindig fennhagyom őket. Mínusz 1-2 fokon még nem károsodnak a gyümölcsök, de ha hidegebbet jósolnak akkor leszedem, mert ugyan nem mennek tönkre, de a fagyás meggyorsítja az érésüket és utána jóval rövidebb ideig tárolhatók. A tárolás során jó még odafigyelni arra, hogy ne tároljuk egy légtérben almával, mert a felszabaduló etiléngáz ekkor is begyorsítja az érést.
A beszerzésről:

Egyre több helyen szerezhetők be oltványok. Általánosságban elmondható hogy csak fajtamegjelöléssel ellátott fákat vegyünk. Az egyik legnagyobb növényküldő katalógusban is csak egyszerűen datolyaszilva fát ajánlanak. Hazai források közül a legkorrektebb szerintem Bene László, az ő egzótakertje a www.orchideak.hu oldalon elérhető. Postázó cégként még a www.treemail.hu ami ajánlható, bár ők olasz importárút forgalmaznak, és a fagytűrés ott már nem olyan egyértelmű.

A nálunk is beszerezhető fajtákról:

Athén (costata): Talán a hazánkban legelőszőr termesztett, így már bizonyított fajta. 25-30 dkg-os termése 4 felé osztott bordás, szív alakú. A leghidegebb teleken sem éri fagykár.

Vaniglia: 30-35 dkg, lapitott gömb. Jó hidegtűrő. Előfordulhat hűvösebb években, amikor nem nyúlik elég hosszúra a tenyészidő, hogy utóérlelés után is kissé fanyar marad.

Licopersicum: Olasz fajta. 35-45 dkg-os termések, ritkán szintén visszamaradhat némi fanyar íz.

Cioccolatino: Olasz fajta, a vaniglia porzójának használják.

A fenti fajták valamennyien utóérlelést igényelnek, hogy csersavtartalmuk eltünjön.

Egyelőre a keményen is édes fajtákból egy jelent meg nálunk is:

Hana Fuju: Ígéretes keményen is édes fajta. Csak 1-2 éve folynak vele kisérletek itthon, így hidegtűréséről még nem sok mindent tudunk. Ha beválik akkor ez lehet a leginkább ajánlott gyümölcs.

További praktikus információk, és az aszalás mikéntje a régebbi írásomban: >>>>>

2009. március 8., vasárnap

Sellye - arborétum


A sellyei arborétum egy kis szeglete kora tavasszal idillikus díszletté változik. Illír sáfrányok ezrei virítanak néhány szép bükkfa körül. Sajnos a csúcsvirágzásról lekéstünk, ( február második fele lehet a telitalálat, akkor így néz ki: >>>> ) de így is élmény volt a kis arborétum:

A három bükk közül a bal oldali listás méretű, kerülete 404 cm:

A fák körül lila virágszőnyeg:

Illír sáfrány:

Szép 499 cm-es hárs:

Pár méterre tőle a tölgyfa kerek 500-as:

Formás ginko biloba is akad a parkban, 410 cm körmérettel:

Hazafelé megállunk a nagyobb kétújfalusi tölgynél. Közel 20 centimétert gyarapodott a 2002-es számbavétel óta. A kerülete most 573 cm:

2009. február 26., csütörtök

Magyarország nevezetes fái


A Vaterának hála hozzájutottam Balogh András: Magyarország nevezetes fái című könyvéhez. A mű 1957-ben jelent meg, és a szerző rézkarcaival ábrázolta a legjelentősebb famatuzsálemeinket. Szomorú hogy alig 50 év elmúltával már csak néhány él belőlük. Ízelítőűl két képes leírás:

A Tápéi nyár

" Törzskerülete mellmagasságban 9,8 m. Valóságos erdő egymagában. Lombjai között az ornitológusok 36 különböző fajta madárcsalád fészkét kutatták fel. Koronakerülete 80 m, s fő ágainak egyikén 5-6 emelet magasságban is névbevésések vannak. Ezeket a fákat látva elhisszük a "hasznos mulatságok" 1823. évi folyóiratnak azt az állítását, amely szerint a szabolcsi földeken állott egy akkora nyárfa, amelynek üregében 35 ember számára volt hely. Még ablakai is voltak. Mikor a fának már csak törzsi része maradt meg, ebben a "csárdában" mulattak az ibrányiak."

A Balatonakarattyai szil:

" Nem nagy bizonyossággal de talán történeti természeti értékeink közé számíthatjuk az akarattyai öreg szilt is, bár egészen kizárt dolog, hogy a monda szerint alatta tartották volna meg a kenesei országgyűlést. Lehet azonban hogy élő tanúja az akkori időknek, és így kevésbé látszik kétségesnek, hogy az 1532-i kenesei országgyűlés már ott találta. Eötvös megközelíti talán a valót, mikor azt irja, hogy a Batthány-, Besennyei-, Kisfaludy-, és Nádasdy-nemzettségek öregei, főbbjei az akarattyai szilfa elött poroszkáltak el, mikor a kenesei országgyűlésre igyekeztek.+

2009. február 21., szombat

Kastélyosdobó


Darányt Drávatamási felé elhagyva, talán 100 m-re a falutáblától, bal oldalon szép tölgyet pillantok meg az erdőben.

460 cm kerületű, odvas tölgy:

A kastélyosdombói legelő nem szokványos elrendezésű. Alapvetően fátlan, nagy tér, körülölelve az elgazosodott, elbokrosodott egykori fás legelő maradékával:

Középen kiszáradt fa:


Érdekes volt méregetni a fákat, mert a nagyobbak szinte hajszálra egyformák voltak 460-485 cm közötti kerülettel. Egykorúak lehetnek. Ez már az a méret, amit nem tudok szemre biztosan 500 alattinak mondani, így jó néhány potya mérésem volt :)

A legszebb fa. Hát ez jól megtréfált. Ránézésre jóval nagyobbnak látszik, mint a valós mérete. Nagyon formás fa, épp elkeskenyedik közép tájon, így csak 470 cm a kerülete:

Négyszázasok. A jobb oldali az itt mért legnagyobb, 485 cm-el:

Itt a tavasz!:

A visszaúton letértem Zádor felé. A legelő tényleg impozáns látvány, de fogyott az időm, így csak az északi felét néztem meg. Ott nincs érdemleges fa. Még betértem Drávatamásiba, ahová sok éve lejárogattunk a Drávához, és emlékeimben élt egy nagy nyárfa. Meg is találtam, de természetesen összement azóta :) Fehér nyár volt, és csak 500 cm körméretű..

2009. február 15., vasárnap

Erdő közepén - Merenye


Egy kis ékszer a hely amit ma felkerestem. Tökéletesen zárt, erdősávokkal körülölelt, elbújtatott legelőrét:

A legelőn és a környező erdőben is öreg fák: tölgyek, bükkök, körték, gyertyánok vegyesen. Itt-ott már bújik a hóvirág, őzek, róka mozog a sűrűben. Talán már félúton lehetünk Merenye és Patapoklosi között. Ez lenne a híres patapoklosi legelő? ( P. György megerősítette, ez az. )

A legnagyobb tölgy 502 cm kerületű ( 46° 4'37.77"É, 17°42'55.63"K ):

Az erdőben is szép fák, ez már majdnem 500-as. 484 cm:

Körte öregapók. Ez 330 as ( Bizonytalan koordináta: 46° 4'34.24"É, 17°42'51.04"K ):

Ez meg 310-es ( Bizonytalan koordináta: 46° 4'28.78"É, 17°43'0.89"K):

2009. február 7., szombat

Kőrisrekord!! - plusz egy méretlen tölgy Nagydobszáról


Az előző ladi post legtermetesebb tölgyének esetében kétszer is tévedtem. Elmértem a méretét, amely nem 630 cm hanem 670, és nem tölgy hanem Kőris. Ezzel a fajában a legnagyobb az országban!!! A formája ugyan gyanús volt már első alkalommal, de hó volt, és bár kerestem levelet, de csak tölgyét találtam a közelében. A kőris kérge alapján megkülönböztethetetlen a tölgytől, és ez a fa is annyira tölgynek tűnt, hogy Pósfai György sem vette észre amíg az éppen dolgozó favágók nem hivatkoztak rá kőrisként.

A tanulság az számomra, hogy egy csöppet is bizonytalan adatot ezentúl nem publikálok, és ideje beszereznem egy hosszú mérőszalagot is a szabócenti helyett :)

Jó hír még az előző posthoz, hogy a 603-as fa is megmenekült a favágóktól, valamint György bejárta azokat a részeket is ahová én nem jutottam el, és további nagy fákat talált. Ezek nemsokára láthatók lesznek a dendromania.hu-n.

Ma fanézőbe indultam de az eső miatt Nagydobszán visszafordulni kényszerültem. Ha már ott voltam irány a faluvége, mert a baranyai faluvégek néha érdekességeket tartogatnak :)


A tölgy szemre kicsivel 500 felettinek tűnik, de teljesen zárt területen áll, és a fán nagy betűkkel áll a Magánterület. Belépni tilos. Aki bátor mérje le : )
( 46° 1'1.83"É, 17°40'24.36"K )